Reggel, délben, este! De ez még nem elég, éjjel is. Akkor a legintenzívebb.
Kávézóban, cukrászdában, kocsmában, klubban, teraszon, kintlakásban,
bentlakásban, sőt, a patikában. Női szeszéllyel, tiramisuval, kávéval, teával,
kólával, forralt borral, sörrel, de talán még alkohollal is. Kerek asztalnál,
szögletes asztalnál, alacsony asztalnál, magas asztalnál, fotelben, székben, IKEÁs
székben, bőrkanapén, pultnál, pult alatt (!), magunk alatt vagy nagyon magasan.
Ketten, hárman, tízen, öten, sőt, egyedül is. Na ne! Fiúkkal, lányokkal és
színészekkel.
Itt most meg kell különböztetnünk két esetet.
Kizárólag fiúkkal, időrendi sorrendben: fociról, az első sörről, a
pincérnőről, fociról, youtube videóról, fociról, általában a nőkről, konkrétan
a nőkről, nőkről a foci tükrében, a következő sörről, fociról, Bogdán Zsoltról,
színházról, jó színházról, erdélyi színházról, magunkról.
Nem kizárólag fiúkkal, időrendi sorrendben, csoportosulva: fociról, a másik
asztalnál ülőkről, banánshakeről, magunkról, fociról, színházról, önbizalomról,
színésznőkről általában, színésznőkről konkrétan (!), Bogdán Zsoltról,
egyetemről, szerelemről, elkésett lehetőségekről, lelki bugyraink
megfejthetetlen fenekéről, és egy piros műanyag vederről, amiről az a hír
járja, hogy néhány éve valaki látta a zilahi Wesselényi Miklós Református
Kollégium második emeleti fiú mosdójának gránittörmelékes padlóján fejjel
lefele fordítva, néhány csepp rászáradt felmosóvízpiszokkal a bal oldalán.
Hát így a bandázás. S apropó. Ha a hiányérzet bármiféle zsenge csírája
elkezdene az olvasóban fotoszintetizálni a színészek
csoport meg nem említése okán a felvázolt lehetséges esetek között, (ez a
mondat már így is túl hosszúra nyúlt, úgyhogy inkább kezdek egy másikat).
Szóval: akkor a megnyugvás magvait Kelemen Csongor egyik előadásban elejtett
gyöngyszemének adaptálásával vetném el olvasóm termékeny talajában: „de
erről több szó ne essék”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése