A barátom egy fekete-fehér világban él. Kissé
ideges lett; mindig ilyen hatással van rá, ha színes szörpöket iszom.
Megpróbálom észrevétlenül letakarni a kalapommal.
Ez van, ha előadás közben rádöbbenünk, hogy
a kulisszák mögött nincs semmi: muszáj átrohannunk a színpadon mind a
huszonöten. Többnyire tízpercenként.
Már fél órája játszottam egy freaky színdarabban, ahol
mindenki tökre feszült volt, de eljött a pillanat, amikor kicsit ellazulhattam,
és végre kiengedhettem kezemből a műanyag virágcsokrot.
Épp azt kell elhitetnem a nézőkkel, hogy a kutyámhoz
beszélek, aki már nem is él. Ez olyan nehezen megy, főként ha a feleségem árgus
szemekkel figyel a háttérből.
Mindig azt mondta az apám, hogy a valódi tehetségnek
megvan az ára.
*akiknek a tyúkszemére léptünk: Bánk bán, Vándorcsillagok, A fiú, …nyílt sebe vagyok a
szíven szúrt világnak, Képmutatók cselszövése
